Számos baktériumsejt egyszerű festékekkel vagy Gram-festéssel könnyen megfesthető. Néhány baktériumtörzs, például a Mycobacterium és a Nocardia azonban nem festhető meg egyszerű festékekkel (sikeres festés esetén is jelentős eltérések lehetnek az eredményekben). A Mycobacteriumok sejtfala zsírsavakat tartalmaz, amelyek megnehezítik a festődést. A sejtfal megfestéséhez ezért magasabb festékanyag-koncentráció vagy hosszabb ideig tartó melegítés szükséges. A megfestést követően azonban a festék eltávolítása a sejtekből egyre nehezebbé válik. Ezeket a baktériumokat savállónak nevezik, mivel savas alkohollal (3%-os HCl-alkohol-oldattal) történő kezelés után is megtartják az elsődleges festődésüket. A fluoreszcens módszert már sok éve alkalmazzák a saválló baktériumok kimutatására. Ez a módszer érzékenyebb a Kinyoun-módszernél, és az eredmények kiértékelése is rövidebb időt vesz igénybe. Ez a módszer Auramine–Rhodamine festéket, differenciáló közegként savas alkoholt (0,75%-os HCl-alkohol-oldatot), kontrasztfestékként pedig kálium-permanganátot alkalmaz.